Csanytelek, az ország leghosszabb faluja, Dél-Alföldön, a Tisza folyó jobb oldalán, a 4519.
számú fő közlekedési út mentén, Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométerre fekszik.
A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató
embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül
gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabad strandjával ejti rabul.
A terület már a neolitikum idején is lakott volt. Első írásos feljegyzés Szent István király
korából származik, amikor is 1036-ban egy adománylevél a bakonybéli apátságnak
adományozta a faluhoz tartozó Landor (Nádor) tavat. A község neve először Chonu alakban a
Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1217) tűnt fel.
A település a 15. századig egyházi birtok volt, ahol az itt élők számára a Tisza és a környék
halban gazdag tavai jelentették a megélhetést.
A tatárjárás és a török hódoltság idején a település lélekszáma jelentősen megfogyatkozott.
A 18. század elején gróf Károlyi Sándor császári segítséggel jutányos áron megvásárolta azt a
Csongrád megyei birtokot, amelyhez Csany is tartozott. (Ekkor a falu lakossága 300 fő)
Neki köszönhető a dohánytermelés elterjesztése, amely a század végére igen jelentőssé vált, s
a 19. század végéig az is maradt.
A 19. század elején a Pallaviciniek is birtokot szereztek ezen a területen (Síróhegy, Sík,
Dögállás, Dongérhát), s lényegében a második világháború végéig e két család fennhatósága
alá tartozott a falu területe.
A település a 19. században nagyközséggé fejlődött.
1842-ben épült fel temploma és plébániája.
Sajátos településszerkezete a 19. század végén 20. század elején alakult ki, amikor több
környező kisebb települést is hozzácsatoltak (Síróhegy, Vidratorok, Fehér-tó stb.)
1902. 01. 01-jén Csany Csanytelekre változtatta a nevét.
Ekkor már a település gazdálkodását az állattenyésztés és a halászat mellett a szántóföldi
növénytermesztés, később a szabadföldi hideg, majd fűtött fóliás zöldség illetve
virágtermesztés határozta meg.
A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének csökkenése azonban a település
lélekszámának folyamatos mérséklődését vonta maga után. Jelenleg a község lakóinak száma
3000 fő alá csökkent (1941-ben még 5029 fő)
Az iskola története:
A források szerint az első iskola – amely nemigen különbözött az akkori parasztházaktól – a
Templom tér északnyugati részén volt. A római katolikus egyház építtette, és ő gondoskodott
iskolamesterről is. A feljegyzések szerint az első iskolamester 1809-ben kezdte meg
működését, s Nisuray Antalnak hívták.
A népesség növekedésével hamarosan újabb iskolákra lett szükség, igaz ezek jórészt egy
(esetleg kettő, három) tanteremmel rendelkeztek:
• Szentkúti iskola,
• Központi iskola,
• Petőfi útcai iskola, (Iparoskör)
• Rávágyi iskola,
• Tömörkényi úti iskola,
• Síróhegyi iskola,
• Zsigerháti iskola,
• Tápai-féle iskola (Pusztaszeri utca)
1937-ben már 13 tanteremben 680 diák tanult.
A második világháború után azonban a lakosság csökkenésnek indult, így az 1960-as évek
végére a központi iskola (Baross Gábor utca) kivételével valamennyit bezárták.
1961-ben építették meg a mostani iskola első szárnyát, majd a hetvenes évek végéig újabb
bővítéseket hajtottak végre.
1979-ben bezárták a központi iskolát is, és ettől kezdve a mostani épületben koncentrálódik az
általános iskolai oktatás.
Az azóta eltelt szűk három évtizedben további fejlesztések történtek (1992. tornaterem és a
konyha, 2001. fűtés, világítás korszerűsítés és részleges nyílászáró-csere, 2003. számítógépes
tanterem), de ahhoz, hogy a modern kor kihívásainak meg tudjunk felelni, szükség van egy
átfogó épületrekonstrukcióra.(A pályázat beadása 2008-ban megtörtént.)
Iskolánk nevét 1996-ban Szent László Általános Iskolára változtatta. Fenntartója 2006/2007.
tanév végéig Csanytelek község önkormányzata volt, 2007-ben azonban a Csongrádi
Kistérség Többcélú Társulása lett.
A csanyteleki iskolák igazgatói:
1952. – 1958.: Nagy Antal
1958. – 1970.: Szabó Mihály (Igazgatósága alatt divat volt az évzáró ünnepélyen a
tornabemutató.)
1970.– 1972.: Szőke László igazgató úr (Atléta volt. A férfi kollégák segítségével salakos
atlétikai pályát létesítettek.)
1972. – 1976.: Magyar Károly
1976. – 1979.: Orosz Imre (Nevéhez fűződik az apák-napi ünnepély, de nem vált
hagyománnyá. Ez egy olyan 2 -2 ½ órás kabaréműsor volt, melyet gyerekek csináltak)
1979.- 1988.: Horváth Lajosné
1988. – 1990.: Szentirmainé Kertész Ágnes
1990. – 1991.: Fehér Csaba
1991. – 2006.: Bali József
2006. - : Szabó Ferenc
(forrás: http://www.csanytelek.hu/_new/hu/pages/belso_oldalak/iskola_adatok/08_tortenet/tortenet.pdf )
